Yule (Midwinter)

(Dec. 21.-22.)

Yule a Nap visszatérésének ünnepe. Az éjszakák most a leghosszabbak. A napfordulótól kezdve egyre hosszabbodnak a nappalok. A fény újjászületik, napról napra erősödik. A fény és a sötétség közti örök harcban ismét a Fény kerekedik fölül. A legtöbb hagyomány, a wicca, a pogányság szerint a Nap képviseli az istenség Férfi-aspektusát, és halála, újjászületése a Téli Napforduló idején a régi napév halálát és az új születését reprezentálja. Ez az örök harc számtalan hagyományban megjelenik, különböző jelképes formákban: a Tölgykirály (a Növekvő Év istene vagy az Isteni Gyermek) és a Magyalkirály (a Fogyó Év istene vagy a Sötétség Ura); Yule idején a Tölgykirály meghódítja a Magyalkirályt. Litha, vagy a Nyári Napforduló idején a Magyalkirály győz.

Midwinter a Midsummer ellenpontja a sötétség, homály, titkok győzelme, uralma. Midsummer idején a Napisten, Sunna teljes erejében tündököl, és minden titokra rávilágít, semmi sem marad rejtve fénye elől. A hosszú sötét téli éjszakákon azonban minden elrejt a jég, a hó. Sötét és titkos helyükön várják újjászületésük idejét, a téli napforduló éjszakáját. Ezen az éjszakán, az "Anya Éjszakáján" kezdődik az északi népeknél a Yuletide, ami Tizenkét Éjszakán át tart, (dec. 20. - december 31.) és e Tizenkét Éjjel reperezentálja az óév elmúlását, valamint az új esztendőt tápláló folyamatot.

A szó jelentése: "Kerék." Az ősi kaldeusoknál a yule szó "kisded"-et, "kisgyermek"-et jelentett. Az új mindig a régi helyébe lép, az élet folyton megújuló ciklusa vég nélkül folytatódik.

Az istenség neve kultúránként különböző; az északi népeknél és az angolszászoknál Balder, a keltáknál Bal, stb. Az eltérő nevek ellenére könnyen azonosíthatók. Yule-istenségnek tekinthető minden Újszülött-isten, Napistenek, Anyaistennők és Istennőhármasságok. Legismertebb közülük Dagda és Brighid, Dagda lánya. Brighid tanította meg a kovácsokat a tűzzel bánni és a fémmesterségre. Az ő lángja, mint az új fény lángja elűzi a lélek és az elme sötétségét, Dagda üstje pedig biztosítja, hogy a Természet mindig gondoskodhasson gyermekeiről.

Ekkor ünnepeljük a Napisten születését. Ez a leghosszabb éjszaka az évben. Ezért régen úgy érezték, mintha sohasem kelne fel a Nap újra, így tüzeket gyújtottak, majd körülötte tartottak Naphívó szertartásokat. Amikor végre feljött a Nap, akkor ezt az erőfeszítéseik eredményének vették.

A keresztények ezt az ünnepet átvették, mint Jézus születésének napját. Mikor valójában valamikor márciusban lehetett. Azért december 24-25 éjszaka lett megjelölve, mert akkoriban ezen az éjszakán ünnepelték Mithrát, a Napisten születését. Január 6-án, ami pedig még régebben volt Karácsony, Dionüszosz fesztiválját ülték. Egyiptomban pedig Oziriszt ünnepelték ilyenkor.

Sok kereszténység előtti szokás manapság is megtalálható, habár Magyarországon egy párat nem ismernek közülük. A Yule-tuskó is innen ered, amely Amerikában igen kedvelt szokás. Ezt régen rituálisan felvágták, általában napkeltekor és egy ceremónia keretében bevitték a házba. A hagyomány szerint a gazda saját földjéről származhatott, vagy lehetett kapott ajándék, ám venni sohasem volt szabad. Feldíszítették, akárcsak a karácsonyfát: örökzöld ágakkal, magyallal beborították. Meglocsolhatják sörrel, almaborral. A családfő gyújtotta meg. Tósztot ittak valamilyen alkohollal, így kezdték meg az ünneplést. A tuskó maradványainak varázserőt tulajdonítottak és megőrizték. Például megvédte őket a bajoktól, a teheneknek adták, hogy borjaik szülessenek.

A fa díszítése is ilyen távolra nyúlik vissza. A rómaiak a téli napforduló feldíszítették az otthonukat, főleg örökzöldekkel. Ez állhat a legközelebbi kapcsolatban a ma használatossal. Sokáig az Egyház elítélte, de az emberek szerették ezt a szokást és átvették. Az örökzöldek az örökkévalóságot szimbolizálják. Viszont fákat máshol is díszítettek. Az ősi Egyiptomban pálmafát díszítettek fel, a győzelem jelképét. Egyes korai legendákban az újszülött istenség, Baal-berith (A Fa Ura) jelképe. Valamint szoros összefüggést mutat a germán pogány hagyománnyal: ajándékokat hagyni az elf-nek, hogy elnyerjék jóindulatukat. A fa minden ősi európai nomád törzs életében létfontosságú és szent élőlény volt. A germánok hite szerint az emberi faj is a fáktól származik, a nők a Nyírfától, a férfiak a Kőristől vagy a Tiszafától. A díszek legfőképpen az újjászülető Napot szimbolizálják, valamint a kozmikus év egyes elemeit, a Holdat, csillagokat, a földet, az egyes hónapokat, a világkígyót, az időt.

Szimbolikája:
A Nap újjászületése, az év leghosszabb éjszakája, a Téli Napforduló, Befelé tekintés, a Jövő tervezése

Szimbólumai:
Yule-tuskó, örökzöld ágak vagy koszorú, az ajtóra akasztott magyal, fagyöngy, aranygyertyák, szegfűszeggel megszurkált gyümölcsökkel teli kosár, illatos növények párologtatása, karácsonyi növények, (pl. karácsonyi kaktusz, poinsettias).

Növényei
babérbogyó, szentelt bogáncs, örökzöld, szentelt tömjén, babér, fagyöngy, tölgy, fenyő, zsálya, sárga cédrus

Ételei
citrusfélékben áztatott köményes sütik, gyümölcsök, diófélék, sertésételek, pulyka, tojáslikőr, gyömbértea, fűszeres almabor, wassail, (fűszeres ital sörből és borból) vagy báránybunda (ale, cukor, szerecsendió, sült alma).

Füstölői
fenyő, cédrus, babérbogyó, fahéj

Színei
piros, zöld, arany, fehér, ezüst, sárga, narancs

Ékkövei
rubin, vérkő, gránát, smaragd, gyémánt

Ünneplése
szent énekek éneklése, mulatozás a fák körül, Yule-tuskó égetése, Yule-fa díszítése, ajándékváltás, csók a fagyöngy alatt

Varázsigék
béke, harmónia, szeretet és növekvő boldogság

Istenségei
Brighid, Isis, Démétér, Gaia, Diana, a Nagy Anya; Apollón, Rá, Odin, Lugh, a Tölgyfakirály, az Egyszarvú, a Zöld Ember, az Isteni Gyermek, Mabon

Hét Kő Zacskó
Hét kavics kell hozzá (fehér, piros, narancsszínű, barna, sárga és fekete.) Természetes anyagból készült, sárgára festett zsákocskába tedd bele (a pamut a legjobb). Lehetőleg a festés is természetes anyagból történjen.

Ha a jövőbe akarsz látni, fogd a zacskót, nyúlj bele anélkül, hogy belenéznél, és vegyél ki egy kavicsot.
fehér - béke, nyugalom
vörös - szenvedély, vita
sárga - bölcsesség, tanulás
fekete - negatív erők
zöld - szeretet, pénz
narancs - szerencse
barna - tárgyak, vagyon, ajándék